Nos, megvolt az utolsó alkalmunk a Bibliasuliban. Még itt vagyok a táborban, 15:00-ra bemegyünk Udvarhelyre, mert a székelyföldi lelkipásztorok összegyűlnek ott valamilyen tárgyalásra és imádkozásra.

Kinézek az ablakon, és látom a fenyőket. Mindig is szerettem a fenyőket, ugyanis az aradi házunkban (illetve az udvaron) - azt hiszem, még mindig van - egy fenyő magányosan, és azt a fát nagyon szerettem. Igazából nem az volt a kedvenc fám ott:)). De ezt is szerettem. Nos, a lényeg, hogy ha fenyőt látok, mindig az a fa jut eszembe, mert mikor kicsi voltam - nem mintha most sokkal nagyobb lennék -, mindig a karácsony jutott eszembe róla:)).

Tegnap a keresztény etikáról elkéstem, mert délelőtt suliban voltam - :(( -. De végül csak megérkeztem. Arról volt szó, hogy milyen felfogások vannak a háborúkról - vannak aktivisták, pacifisták, szelektisták. Vagyis olyanok, akik mindenképp elmennek a háborúba, olyanok, akik egyáltalán nem mennek, illetve akik csak jogos háborúba, az ártatlanok megvédése érdekében. Az órát ifj. Veress Ernő tartotta.


A rendszeres teológiát Veress Efraim tartotta, akinek az írásán egyesek kiakadtak csütörtökön - http://vefraim.blogspot.com -. Az eszkatológiáról volt szó (mármint a bibliasuliban). Mostanában tanulmányozom a Jelenések könyvét, eljutottam a 14. rész feléig:). Amikor nyolc és fél éves koromban megtértem, az első bibliai könyv amit elolvastam, az a Jelenések könyve volt, pedig édesapám azt mondta, ne olvassam még el, mert az a legnehezebb könyv. Na nem baj, mert azért is elolvastam:)). Habár egy árva kukkot nem értettem, csak hogy ilyen trombitaszó, meg olyan fenevad stb. de hűségesen elolvastam az utolsó szóig:)). Mivel a poszt- és amillennializmus nem igen áll hozzám közel, azt hiszem a premillennializmus felé hajlok, mármint abból a szempontból, hogy létezik ezer éves birodalom, vagyis lesz, és a Krisztus eljövetele után. Aztán a többi elmélet, hogy ez hogy és mint lesz... hát azon én nem aggódom, mert biztos hogy jó lesz:D. Na de azt hiszem, erről nem is szeretnék vitázni senkivel sem, nem ez a Földön a legfontosabb dolog - legalábbis a jelenben. A lényeg, hogy én is az elragadottak - vagy feltámadottak - között legyek.

Ezután az alkalom után édesapám tartotta az ószövetségi bevezetőt, amelyen a kisprófétákról volt szó, akik nem azért kispróféták, mintha kisebbek lennének a többieknél, hanem mert rövid az írásuk. Érdekesek az írásaik, főleg a Hóseás története, de mindegyik általában.

Ja, azt ki tudja, hogy hívják a próféták közegét, szféráját? Ugyanis vannak ezek, hogy atmoszféra stb. A prófétáké melyik? Kíváncsi vagyok, ki találja el:)) :)).

Nos, kissé hosszúra sikeredett, de... az a helyzet, hogy végre a szakdolgozatírás után sikerülget kipihenni magam, és megjött az írókedvem:)).

Szerintem mindjárt indulunk Udvarhelyre, úgyhogy jobb, ha megyek.

Az Úr áldása legyen mindenkin.