Az ima ereje

Sokat gondolkodom mindazon, ami történt a táborban.... valóban nagyon áldásos volt. Nagyon éreztem az ima erejét... Volt ott egy rokonom, akiért indíttatva éreztem magam, hogy imádkozzak. Főleg utolsó este, mikor Tóth Attila, aki prédikált, kért bennünket az imára megtéretlen társainkért. Húú micsoda légkör volt .... érződött nagyon Isten jelenléte, ezt mindenki érezte, bizonyos hogy még az is, aki nem akarta érezni, s még azért sem figyelt oda, nehogy, meghallja az Úr hangját...

Akkor a köv igét kaptam: Zsolt 118:17-29. Akkor este kiment ez a rokonom is. Aztán ottmaradtam vele imádkozni. Imádkoztunk, felolvastam neki ezt a részt. Azt mondta, ez pont így történt. Aztán jött Attila, és egy kicsit besegített, amiért nagyon hálás voltam Istennek. Aztán elment, s mi még egy félórát együtt imádkoztunk. Csodálatos imameghallgatás volt ez. :) .
Máskor is tapasztaltam, hogy az Úr így meghallgatta az imámat, amit más megtéréséért mondtam... De most imádkoztam először vele együtt, aki megtért.... :) .

Valóban, az imának nagyon nagy ereje van, főleg az állhatatos, hittel teli és buzgó imának. Másokért is imádkoztam, de valahogy éreztem, hogy még nem szólítja meg őket az Úr... bizonyosan más a terve, másként szólítja meg őket.

Tábor

Nos, alig tudtam bejelentkezni a blogomba... de végül csak sikerült :) .

Tegnap érkeztem haza a hargitai táborból, ahol 9 napot töltöttünk ott... ha jól emlékszem. Első nap, amikor megérkeztünk, július 26-án ünnepeltem 11. újjá-születésnapomat :). 14-en mentünk Erdőszentgyörgyről, és nagyon áldott hét volt - legalábbis az én számomra az volt. Az Úr megmutatott jó "néhány" dolgot az életemben... s legfőképpen azt tanította meg nekem, hogy nagy alázattal tudjam elismerni ezeket, és naponta kérem az alázatot, hogy meglássam, mi az ami el akar választani Tőle... Megtapasztaltam az ima erejét is.... És sokmindent elsorolhatnék, de most nem jut rá elég szó.

Ézs 65:24